Ez valami kattanás nálam, vagy mi?

Szülés előtt egyfolytában a teendőket irkaltam össze, mindig járt a fejem, hogy mi hogy legyen, később hogy rendezzük át a szobákat, mit kell még csinálni stb. Akkor ezt betudtam a feszekrako ösztönnek.

5 hete szültem és nagyon aktívan újrakezdődött a dolog. Most sikerült végre kitalnom hogy legyen a gyerekszoba ha már a kicsinek is nagy ágya lesz, konkrétan le kellett rajzolnom egy papírra a bútorokat, méreteket és nagyon megkönnyebbültem, hogy sikerült megcsinalni. De most meg a nappali került sorra... Van egy fal, amin egy ajtó volt, ami be lett falat a és egy régi kanapé volt előtte. A kanapét odaadtuk valakinek, mert nem kellett, még a régi tulaje volt és most üres az a fal. Most a gyerek sátra, labdamedemceje van ott és baromi kupis hatása van, nem tudom mit kéne odatenni, szekrény vagy csak polcokat, amikor csak tudok ötleteket nézek. Le akarjuk cserélni a kanapét, az se hagy nyugodni, hogy nem találunk.

Aztán elkezdtem megint a listákat írni pl át akarom rendezni a férjem ruhásszekrényét, másik helyre pakolni az agynemuket, gyerek játékokat atnezni, rendszerezni, mert legutóbb szülés előtt volt stb. És egyre csak bővül a lista és elkepesztoen frusztrál, hogy nem tudom ezeket megcsinalni egyelőre, csak szép lassan.

Mit lehet csinálni? Hasonló cipőben valaki?