Ha egy éves kora után nem jobb,már sohasem lesz az?

Nyilván a soha túlzás,de mondjuk egy nagyon hosszú ideig még ez lesz? Az első négy hónapban hasfájos volt,semmit,de szó szerint semmit nem aludtam,maximum egy egy órákat,nem is emlékszem semmire. Azóta sincs alvás,pedig már 1 éves múlt,lassan 13 hónapos. A védőnő mindig azzal nyugtatott egy éves kora után jobb szokott lenni,de nem. Mindig volt valami. Hol mozgasfejlodes,hol fog,hol holdallas,hol a jó isten tudja,mi. Mint a messiás vártam az egy éves kort,de nem jobb. Sőt,megint visszaesés van (mindig van hova vissza,mikor azt hiszem,már nem), sokszor elaludni se akar ,vagy felébred,visszaaludni nem,és üvölt,mint akit nyuznak. Most már ott tartok,hogy nem bírom ezt a soha veget nem érő nem alvasos kínzó tábort,és legalább éjjel hagyom uvolteni. Nem ötleteket,tanácsokat várok,főleg nem olyan anyukától,akik nem éltek át ilyesmit. Arra lennék kíváncsi,volt e itt olyan,aki az egy éves gyereke mellett még semmi javulást nem tapasztalt,hogy alszik e még valaha, és mikor jött el a megváltás pillanata?

Ugyanitt,tanácsokat viszont szívesen fogadok (szintén nem elméletben,hanem aki gyakorlatban is átélte), hogyan szoktathatnam rá,hogy önállóan is eljatszon,mert kb egy jó ideje ez is lehetetlen,egyszerűen állandóan foglalkozni kell vele nappal is,de szó szerint egy öt percre sokszor nincs el.Ez így,a nem alvással együtt teljesen kicsinál.